Az ablaktörlők gyakorlatilag egyidősek az automobilokkal, vagyis a XX. század eleje óta szükség volt a szélvédőkről az esővíz eltávolítására, később pedig a mosófolyadék segítségével a szélvédők mosására, tisztítására akár menet közben is. A technika tehát már több, mint 100 éves, mégis az autógyártók állandóan újítanak valamit a lapátokon és a mozgató szerkezeteken.
Az ablaktörlő lapátokon régen a törlőgumi csere volt a szokványos eljárás, komplett lapátokat ritkán vásároltak az autókhoz. Ennek az alkatrésznek a cseréjét legtöbbször a szervizekben végezték, mert akkor még kevesebbet futottak az autók és kevesebbet használták az ablaktörlőiket is, így ezek ritkábban szorultak cserére. Ma már csak azokon a lapátokon kell gumit cserélni amikhez nem lehet beszerezni komplett lapátot.
Az 1980-as évektől, a világszintű tömeggyártás felfutásával egyre olcsóbbá és elérhetőbbé váltak a konfekcionált fémlapátok integrált törlőgumival, így az autógyártók is ezekkel szerelték fel újabb modelljeiket.
A megnövekedett gépkocsi használat gyakoribb lapát cserét kívánt meg az autósoktól akik már egyénileg is be tudták szerezni ezeket az alkatrészeket az autósboltokban és nem kényszerültek autószervizbe emiatt a csere miatt. Az elérhető ár mellett a másik vonzó újdonság az volt, hogy a korábbi nehézkes és nagyobb kézügyességet kívánó törlőgumi cserénél sokkal egyszerűbb és sokak számára elvégezhető mozdulattá vált a komplett lapátok cseréje.
Érdekes, hogy akkoriban csak kétféle csatlakozóval készültek ezek a fémkeretes lapátok, bajonettes (bedugós) és kampós (beakasztós) kivitelben. Érdekes módon a világ autógyártóinak akkor megfeleltek ezek a csatlakozási szabványok, melyeket a nagy gyártók (Bosch, Champion, Denso, SWF, Valeo, stb.) fejlesztettek ki az autógyártókkal közösen.
A 2000-es évek elején megjelenő újabb modelleken (Ford Focus II, VW Golf IV, Citroen Picasso, stb.) egyre nagyobb szélvédők jelentek meg. Ezekhez modern kinézetű ablaktörlő karokat és lapátokat is terveztek, így több szempontból is modernebb kinézetű modellek kezdtek elterjedni. Az új lapos lapátokkal együtt új típusú csatlakozók is megjelentek, amiket szintén a nagy ablaktörlő gyártókkal közösen fejlesztettek ki az autógyártók. A cél a modernebb megjelenés mellett a nagyobb lapátok egyszerű, de biztos rögzítés volt. Itt kezdtek elterjedni a keret nélküli (lapos) ablaktörlő lapátok, aminél a mai napig megmaradt a korábbi kampós rögzítés is, de mellette egyre több újabb és újabb csatlakozót fejlesztettek ki a gyártók. Ezek száma mára meghaladta a tízet és valószínűleg a jövőben is meg fognak jelenni újabb rögzítési eljárások. Erre a sokféle csatlakozóra nehéz jó magyarázatot találni, ez kissé túlbonyolította a korábban nagyon egyszerű lapát rögzítési megoldásokat – ma már a legtöbb autós nem is ismeri az összes elterjedt lehetőséget.
Talán a jövőben ez a terület is egyszerűsödni fog, ahogyan a XXI. században történt a korábban sokféle mobiltelefon töltő csatlakozóval.
További érdekességek olvashatók itt: https://hu.motofocus.eu/az-ablaktorlo-tortenete/
Az ablaktörlők gyakorlatilag egyidősek az automobilokkal, vagyis a XX. század eleje óta szükség volt a szélvédőkről az esővíz eltávolítására, később pedig a mosófolyadék segítségével a szélvédők mosására, tisztítására akár menet közben is. A technika tehát már több, mint 100 éves, mégis az autógyártók állandóan újítanak valamit a lapátokon és a mozgató szerkezeteken.
Az ablaktörlő lapátokon régen a törlőgumi csere volt a szokványos eljárás, komplett lapátokat ritkán vásároltak az autókhoz. Ennek az alkatrésznek a cseréjét legtöbbször a szervizekben végezték, mert akkor még kevesebbet futottak az autók és kevesebbet használták az ablaktörlőiket is, így ezek ritkábban szorultak cserére. Ma már csak azokon a lapátokon kell gumit cserélni amikhez nem lehet beszerezni komplett lapátot.
Az 1980-as évektől, a világszintű tömeggyártás felfutásával egyre olcsóbbá és elérhetőbbé váltak a konfekcionált fémlapátok integrált törlőgumival, így az autógyártók is ezekkel szerelték fel újabb modelljeiket.
Köszönettel: